2008. december 1., hétfő

A békés harcos (106)

Elmosolyodott, aztán azt mondta. - A csend a harcos művészete, a meditáció pedig a kardja. Ez a legfontosabb fegyver, hogy keresztülvágja magát az ember az illúzión. De értsd meg: az, hogy mennyire használható a kard, a használójától függ. Te még nem tudod, hogyan kell használni a fegyvert, ezért veszélyes, csalóka vagy használhatatlan eszközzé válhat a kezedben. A meditáció kezdetben segíthet, hogy elengedd magad. Kiteszed a "kardodat"; büszkén megmutatod a barátaidnak. Ennek a kardnak a csillogása további illúziók felé tereli a meditálókat, míg végül meg nem válnak tőlük, hogy egy újabb "belső alternatívát" keressenek. Ám a harcos hozzáértéssel és mély megértéssel használja a kardot. Szalagokra szabdalja vele az elmét, széthasítja a gondolatokat, hogy felfedje: szubsztancia híján vannak. Figyelj és tanulj:
Nagy Sándor, mikor a sivatagon keresztül vonult a seregével, két erős gordiuszi csomóba kötött vastag kötelet talált. Senki nem volt képes kicsomózni ezeket, így végül Sándorra várt a feladat. Habozás nélkül kirántotta a kardját és egyetlen erős csapással kettévágta a csomót. Harcos volt!
(Dan Millman - A békés harcos útja)

Agyő, Világ! (200)