Sokat gondolkodtam már magam is azon, hogy vajon meddig kell tartanunk magunkat az elvekhez vagy, meddig kell következetesnek maradnunk bizonyos dolgokban. Ha belegondolunk, számos példát tudnánk hozni arra, hogy a (fanatikus) következetesség nem vezet jóra. De arra is legalább ennyi (ellen)példát találnánk, hogy igenis, a következetességgel lehet csak előrébb jutni, megoldani helyzeteket. Gyanítom, hogy a gyereknevelésben bár elengedhetetlen a következetesség, mégsem lehet teljes szigorral ezt az elvet vallani tizen- huszon éven át. Ahogy nyiladozik az értelem, annál inkább kell (tudni) elrugaszkodni, elszakadni a következetesség következetes betartásától. Egy hazafi, egy katona valószinűleg az második lehetőség mellett tenné le a voksát, talán még a KRESZ-t alkotó is. És azt hiszem ez rendben is volna. Egy idomár bizonyosan a vasfegyelem és az ezzel párban járó következetesség mellett érvelne, ha jól idomított állatot kérnének tőle.
Én úgy hiszem, ma, ebben a pillanatról-pillanatra változó világban lazábbra kell(ene) engedni a következetesség gyeplőjét. Muszáj rugalmasan, az adott szituációhoz igazítani az elveket, a működést. Ezzel nem azt akarnám mondani, hogy legyünk "árulók" és adjuk fel az elveinket, szakítsunk a következetességgel, hanem azt, hogy ha a cél szerint járjunk el.
Az igaz és hamis [következetes, szélsőséges értelemben vett] szerinti felosztás nem visz előbbre a dolgok megértésében.Mégis, nehéz elszakadni ettől a látásmódtól. Ennek fő oka a biztonság iránti igényünk. Szeretnénk bízni a többiekben és önmagunkban. Nehezünkre esik elfogadni olyan kijelentést, mint amit Konrad Adenauer, a volt német kancellár tett: "Mit érdekel engem , hogy tegnap milyen ostobaságokat mondtam!" Ilyenkor rögtön arra gondolunk: "De mi van a következetességgel?" Talán segít ezzel kapcsolatos nézetei újragondolásában, ha elolvassa Mahatma Gandhi következő mondatait:
"A következetesség nem abszolút erény. Ha ma a dolgot másképpen látom, mint tegnap, akkor nem az jelenti-e az egyetlen konzekvenciát, hogy megváltoztatom az irányt? Így ugyan a múltammal szemben nem voltam következetes, de következetes vagyok az igazsághoz...
A következetesség azt jelenti, hogy követem az igazságot, miután felismertem azt. "Amikor Gandhi megnősült, bizonyosan más nézeteket vallott a házasságról és a szexről, mint amikor később elhatározta, hogy testét és lelkét csakis kizárólag feladatának, India függetlenségének szenteli. Hogy e hozzállás "igaz" volt-e vagy sem, ennek megválaszolására nem vagyunk feljogosítva.
És éppen erről van szó. Hajlamosan vagyunk arra, hogy mindent besoroljunk az igaz és a hamis kategóriáiba. A jó és a rossz kategóriája teljes mértékben emberi találmány, a természetben ilyesmi nem létezik.
(Bodo Schafer: Út az anyagi függetlenséghez)
