Sokak számára bizonyára nem újdonság a Maslow piramis, - minap ismét belefutottam a témába és gondoltam - ha már olvasok, akkor - postolok egyet ide, végül is itt a helye :) ... Na, persze nincsenek véletlenek, hogy miért éppen most akadt a kezembe a cikk.
Az emberi szükségletek hierarchiájának elméletét Abraham Maslow pszichológus alkotta meg az ötvenes években. Maslow a piramis "emeletei" mellett még két szintet említ. A kognitív szükségleteket, vagyis az igényt a tudásra, megértésre, - ismerésére, valamint az esztétikai szükségletet, vagyis a rend, szépség, szimmetria elérését. Ezeket az összes többi szükséglet motorjának tekinti.
Maslow azt kutatta, hogy az emberek, akik önmagukat önmegvalósítóként jellemezték, hogyan és milyen arányban fordítanak hangsúlyt különböző felmerülő szükségleteik kielégítésére. A vizsgálatsorozatból jutott el az általánosításig, miszerint az emberi szükségletek piramisszerű hierarchiában helyezhetők el. A legnagyobb teret a létfenntartási motívumok foglalják el, az önmegvalósítás szükséglete pedig a piramis csúcsán áll. A magasabb szintű szükségletek akkor kerülhetnek sorra, ha valaki az alacsonyabb szinteken nem szenved hiányt. Az egyes szintek szükségleteit legalább részben ki kell elégíteni ahhoz, hogy a feljebb lévő szint szükségletei váljanak a cselekvés meghatározóivá.
7.szint: Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket.6.szint: Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség.
5.szint: Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni.
4.szint: Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások elismerése, hírnév, becsvágy.
3.szint: Szeretet, valahova tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat.
2.szint: Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság.
1.szint: Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szex pihenés.
Abraham Harold (New York, 1908 ápr. 1.–Waltham, Mass., 1970. június 8.): a humanisztikus pszichológia i irányzat kiemelkedő alakja, a nevéhez fűződő motivációs elmélet kidolgozója. Népes család legidősebb gyermeke, 18 éves korában édesapja kívánságára jogi tanulmányokat folytat, de hamarosan pszichológiai tanulmányokba kezd. A kortárs pszichológia valamennyi irányzatával, azok számos képviselőjével kapcsolatban áll, így Harlow-val, E. Fromm-mal, K. Horneyval, Wertheimerrel. Elveti a behaviorizmust, az általa holisztikusnak és dinamikusnak nevezett szemlélet meghonosításáért küzd. A humanisztikus pszichológiai iskola egyik létrehozója és fő szervezője. Álláspontja szerint az emberi cselekvéseket irányító értékek magában az emberi természetben rejlenek. A korábbi pszichológiai irányzatok túl sokat foglalkoztak az emberi gyengeségekkel, és keveset az erényekkel. Az ötvenes években dolgozza ki motivációs elméletét, mely szerint a motívumrendszerek hierarchikus elhelyezkedésűek.1967-ben az American Psychological Association (Amerikai Pszichológiai Társaság) elnökévé választják. 1970-ben hunyt el. motivációs- és személyiségelmélete hangsúlyozottan világnézeti jellegű, tudományosan nem igazolható konstrukció. Egyik bírálójának megállapítása szerint: „Sajnos, minthogy a természetes etikára vonatkozó bizonyítékok nem meggyőzőek, egy erkölcsi tekintély, Maslow szavára kell hagyatkoznunk, hogy ilyen értékek valóban léteznek” (Ryckman). – F. m.: Motivation and personality. New York, 1970.; Toward a psychology of being. New York, 1972. – Ir.Ryckman, R.M.: Theories of personality. Monterey, Cal. 1985.; Leahey, T. H.: A History of modern psychology. Englewood, 1992.; Pléh Cs.: Pszichológiatörténet. Bp. 1992.önaktualizáció, önmegvalósítás, önértékelés szükséglete, becsvágy, presztízs, hírnév a valahová tartozás, szeretet szükséglete a biztonság, védettség szükséglete a testi, élettani szükségletek (élelem, oxigén, szex, stb.)