Azt válaszoltam az elcsépelt szavakra, hogy nem mindenki születik gazdagnak, és az ember nem választhatja meg saját maga a sorsát. Az őr, mintha meg sem hallotta volna, amit mondok, így folytatta: „Mindenkinek lehetősége van tetszése szerinti sorsot választani. Egyetlen tekintetben vagyunk szabadok, és ez a választás szabadsága. Mindenki azt választja, amit akar.”
Ez a kijelentés alapjaiban rengette meg a világról alkotott elképzeléseimet, és ismét csak ellentmondtam az öregnek. Ő azonban oda sem figyelt, és így válaszolt: „Ostobaság! Neked is jogod van választani, csak épp nem élsz vele. Fogalmad sincs róla, mint jelent a választás.” Ekkora bolondságot, gondoltam. Hogyan választhatnám azt, amit akarok? Talán mindent szabad a világban? Ekkor felismertem, hogy mindez álom. Meghökkentem, mert fogalmam sem volt, hogyan viselkedjek ebben a helyzetben.
