Mach filozófiájának lényege — Einstein szavaival — a következő volt: „A fogalmaknak csak akkor van értelmük, ha rá tudunk mutatni azokra a tárgyakra, amelyekre vonatkoznak, és meg tudjuk ragadni azokat a szabályokat, amelyek alapján őket az adott tárgyakhoz rendeljük.” Más szóval, ahhoz, hogy egy fogalomnak bármi értelme legyen, funkcionális definíciót kell hozzárendelnünk, olyat, ami leírja, miként lehet megfigyelni a fogalmat működés közben. Ez a gondolat Einstein számára pár évvel később hozza meg a gyümölcsét, amikor ő és Besso arról beszélgetnek, hogy milyen fajta megfigyelésnek lenne értelme egy olyan egyszerű fogalom esetében, mint két esemény „egyidejű” bekövetkezése.
Mach azzal gyakorolta Einsteinre a legnagyobb hatást, hogy ezt a megközelítést alkalmazta az „abszolút idő” és az „abszolút tér” newtoni fogalmaira. Mach azt állította, hogy ezeket a fogalmakat lehetetlen ember által elvégezhető megfigyelések mentén definiálni. Ebből következik, hogy e fogalmak teljesen értelmetlenek. Mach egyenesen gúnyt űzött Newtonnak az „abszolút térről alkotott fogalmi borzadványából”. Mach szerint ez ugyanis olyan, „tisztán elméleti dolog, amelyet kísérletileg nem lehet kimutatni”.
Mach azzal gyakorolta Einsteinre a legnagyobb hatást, hogy ezt a megközelítést alkalmazta az „abszolút idő” és az „abszolút tér” newtoni fogalmaira. Mach azt állította, hogy ezeket a fogalmakat lehetetlen ember által elvégezhető megfigyelések mentén definiálni. Ebből következik, hogy e fogalmak teljesen értelmetlenek. Mach egyenesen gúnyt űzött Newtonnak az „abszolút térről alkotott fogalmi borzadványából”. Mach szerint ez ugyanis olyan, „tisztán elméleti dolog, amelyet kísérletileg nem lehet kimutatni”.
Az Olimpiai Akadémia harmadik szellemi hőse Baruch Spinoza (1632-1677) amszterdami zsidó filozófus volt. Az ő hatása elsősorban vallási vonatkozású: Einstein magáévá tette alaktalan istenfogalmát, amely szerint Isten visszatükröződik a természeti törvények áhítatot ébresztő szépségében, racionalitásában és egységében. De akárcsak Spinoza, Einstein sem hitt olyan istenben, aki személyként jutalmaz és büntet, vagy bármilyen módon beleavatkozik hétköznapi életünkbe.
Einstein emellett Spinozától még a determinizmusba vetett hitet is átvette: vagyis azt a gondolatot, hogy a természeti törvények, ha egyszer sikerülne pontosan megragadunk őket, megváltoztathatatlanul elrendelik az okok és okozatok végtelen sorát, vagyis Isten nem kockázik, nem engedi, hogy bármilyen esemény véletlenszerűen vagy meg nem határozott módon következzen be. Ahogy Spinoza mondta: „Az isteni természet szükségszerűsége determinál mindent.” S bár a kvantummechanika látszólag bebizonyította, hogy ez nem így van, Einstein szilárdan hitt benne, hogy mégis ez az igazság.