2010. december 27., hétfő

Energiamezők (folyt.) (66-67)

...Azóta megtanultam, hogy belélegezzem a környezet szépségét és ezáltal felelevenítsem azt az élményt [...] 
Miután belélegezte az energiát, tudatosan magasabb szinten kellene tartania. Ez az első kiterjesztés, amit be kell gyakorolnia.  [...] 
A megemelt energiaszintet lehetetlen fenntartani, ha az ember holt anyagot vesz magához táplálék gyanánt. [...] 
A legtöbb ember - folytatta - fiatalkorában tele van energiával és lelkesedéssel, de középkorúvá válva átadja magát a lassú hanyatlásnak és úgy tesz, mintha ezt nem is venné észre. Hiszen a barátai is lelassulnak, az aktivitás a gyerekeire marad, úgyhogy egyre több időt tölt üldögéléssel és jóízű ételek fogyasztásával. Csakhamar kínzó egészségi problémái támadnak, krónikus emésztési zavarok, bőrtünetek, amelyeket egyszerűen az öregedés számlájára ír, aztán egy napon utoléri  egy olyan súlyos betegség, amely már nem múlik el. Ha szakemberhez fordul, az orvos általában nem hangsúlyozza a a betegség megelőzésének fontosságát, hanem gyógyszereket ír fel, melyek néha használnak, néha nem. Majd, ahogy múlnak az évek, egy olyan betegség üti fel a fejét, amely fokozatosan rosszabbodik, és  az ember ráébred, hogy meg fog halni.  

Agyő, Világ! (200)