A sókra az embernek is szüksége van, de csak nagyon kis mennyiségben, és a tengervíz sokkal – körülbelül hetvenszer – több sót tartalmaz, mint amennyit szervezetünk fel tud dolgozni. Az átlagos sótartalmú tengervízben literenként csak 2,5 teáskanál konyhasó van, de sokkal több más elem, vegyület és egyéb oldott anyag is, ezeket szintén sóknak nevezzük. Ezen sók és ásványok aránya a szöveteinkben hihetetlenül hasonlít a tengervíz összetételére – például tengervizet izzadunk és sírunk (Margulis és Sagan találó megjegyzése) –, ennek ellenére nem tudunk tengervizet magunkhoz venni. Ha az emberi testbe túl sok só kerül, hamar felborul az egyensúly. A sejtekben lévő vízmolekulák önkéntes tűzoltókként a bevitt sóhoz sietnek, hogy feloldják és elszállítsák. A sejtek veszélyesen kiszáradnak, mert működésükhöz vízre lenne szükség. Ilyen értelemben az egész test kiszárad, ami súlyos esetben rohamokhoz, eszméletvesztéshez és agykárosodáshoz vezethet. Közben a túlterhelt vérsejtek a sót a vesékbe szállítják, amelyek túltelítődnek és elzáródnak. Működő vese nélkül pedig az ember meghal. Ezért nem iszunk tengervizet.
A Földön 1,3 milliárd köbkilométer víz van, és ennél soha nem is lesz több. A rendszer zárt, vagyis semmit nem lehet hozzáadni vagy elvenni belőle. Az olvasó által ma megivott víz itt volt már a Föld újszülött korában is. 3,8 milliárd éve az óceánok már körülbelül ugyanakkorák voltak, mint ma.
A víz birodalma, a hidroszféra főleg óceánokból áll. A Föld vizeinek 97%-a tengervíz, ennek a nagyobb része a Csendes-óceánban van, ami egyedül nagyobb, mint az összes szárazföld együttvéve. A Csendes-óceánban van a tengervíz 51,6%-a, az Atlanti-óceánban 23,6%, az Indiai óceánban pedig 21,2%, tehát az összes többi tengerre csak 3,6% marad. Az óceánok átlagos mélysége 3,86 kilométer; a Csendes-óceán körülbelül 300 méterrel mélyebb a másik kettőnél. A bolygó felszínének 60%-át legalább 1,6 kilométer mély óceán borítja. Philip Ball megjegyzése szerint csoda, hogy bolygónk neve Föld és nem Víz.
A Föld 3%-nyi édesvízkészletének legnagyobb része jég. Csak elenyészően kis része – 0,036%-a – van tavakban, folyókban és víztárolókban, és még kisebb része – 0,001 %-a – felhőkben vagy a levegőben páraként. A bolygó jegének majdnem 90%-a az Antarktiszon van, a maradék nagy része pedig Grönlandon. A Déli-sarkot 3 kilométer vastag jégpáncél fedi, az Északit csak 4,5 méternyi. Az Antarktiszon 27-28 milliárd köbkilométer jég van – ha megolvadna, az óceánok vízszintjét 60 méterrel emelné meg. De ha a légkörben lévő összes víz csapadékként lehullana, mindenütt egyenletesen, az óceánok csak pár centiméterrel mélyülnének.
