Kiderült tehát, hogy a Föld rétegekből áll, de még messze nem ismerték az összeset. 1936-ban például a dán Inge Lehmann új-zélandi földrengési adatok alapján felfedezte, hogy a Föld magja két részből áll: egy belsőből, amely jelenlegi tudásunk szerint szilárd, és egy külsőből (ez verte vissza az Oldham által tanulmányozott lökéshullámokat), ami valószínűleg folyékony halmazállapotú, és ez hozza létre a Föld mágneses terét.
Körülbelül ugyanakkor, amikor Lehmann a Föld belsejét tanulmányozta, a kaliforniai Caltech két geológusa annak a módját kereste, hogyan lehet két egymás utáni földrengést összehasonlítani. Nevük Charles Richter és Beno Gutenberg volt, és az általuk kitalált rangsort teljesen igazságtalanul azonnal Richter-skálaként kezdték emlegetni. (Erről nem Richter tehetett. Ő a skálára szerénységből soha nem a saját nevével hivatkozott; egyszerűen magnitúdóskálának hívta.)
A Richter-skálát a legtöbben mindig is félreértették, bár ma már nem annyian, mint Richter idejében, amikor minden látogatója arra kérte, mutassa meg neki, mert azt hitték, valamiféle gép. A skála természetesen nem tárgy, hanem osztályozórendszer, amellyel a földrengéseket lehet megmérni a felszín rezgése alapján. A skála exponenciális, tehát egy 7,3-as földrengés ötvenszer olyan erős, mint egy 6,3-as, és 2 500-szor akkora, mint egy 5,3-as.
{A skála tízes alapú logaritmuson alapszik, tehát a 7,3-as 10-szer erősebb, mint a 6,3-as}
Elméletileg a földrengések erősségének nincsen felső határa, sőt, alsó sem. A skála egyszerűen az erősséget méri, de nem szól a földrengés okozta kárról. Ha egy 7-es erősségű földrengés történik a földköpeny belsejében, mondjuk 650 kilométer mélyen, lehet, hogy a felszínen nem okoz semmiféle kárt, viszont egy sokkal kisebb, amelyik a felszín alatt 6 vagy 7 kilométerre zajlik le, mérhetetlen pusztítást okozhat. Sok függ az altalajtól is, valamint a földrengés időtartamától, az utórezgések gyakoriságától és erősségétől, és az érintett terület fizikai adottságaitól. Mindez azt jelenti, hogy nem feltétlenül a legerősebb földrengések a legfélelmetesebbek, bár az erő természetesen fontos tényező.
